Belenyúlt a kormány a népszerű magyar befektetésekbe, megvan, mit okozott
Nem véletlen, hogy júniusban hirtelen megugrott az abszolút hozamú, tőkevédett és származtatott alapok száma, ahogy az sem, hogy ezzel párhuzamosan kevesebb kötvény- és vegyes alap van ma Magyarországon. A mögöttes ok is szinte biztosra vehető: sok alap igyekszik elkerülni a kormány által előírt kötelező állampapírtartást.
A kötelező állampapírtartás változást hozott
Május végén jött ki az a rendelet, amelynek értelmében a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának (ennek július 1-től kell megfelelni), mindezt úgy, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon belül szinte kizárólag csak magyar állampapírokat tarthatnak (néhány kivétellel).
Gyakorlatilag kötelező allokációt rendelt el tehát magyar államkötvényekben az érintett alapoknál a kormány, sőt, még a likvid eszközök esetében is szigorítottak, mivel azok 20%-át is Diszkont Kincstárjegyben kell tartani (beleértve ez esetben az ingatlanalapokat is).
NEM VÉLETLEN, HOGY AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN ÁTRENDEZŐDÉSEK VOLTAK A BEFEKTETÉSI ALAPKATEGÓRIÁK KÖRÉBEN.
Míg januárban például még 72 kötvényalap volt a BAMOSZ besorolása szerint, addig június végére a számuk 67-re csökkent. Nagyobbak voltak az eltérések, ha májusi állapothoz viszonyítjuk a változást. A kötvényalapokhoz hasonlóan a vegyes alapok száma is csökkent, ezzel párhuzamosan pedig megugrott az abszolút hozamú, tőkevédett és származtatott alapok száma.
A lépés persze nem meglepő, hiszen három utóbbi kategóriákra nem vonatkoznak az értékpapírokra vagy a kötelező állampapírtartásra vonatkozó előírások.
Júniusban a legtöbb alapkezelő kénytelen volt számos befektetési alapja esetében módosítani a befektetési politikát és kezelési szabályzatot, hogy megfeleljen a legújabb elvárásoknak, sok alapnál azt pontosították a dokumentumban, hogy legalább 80 százalékos mértékben Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektetnek be, mivel ez esetben nem vonatkozik rájuk a magyar állampapírok kötelező tartása.
Ahogy a fenti táblázat is sugallja, akadtak olyan alapkezelők is, amelyek egyes alapjaikat más kategóriákba sorolták át. A teljesség igénye nélkül nézzünk párat:
Az Accorde Alapkezelőnél a Techno Származtatott Részalapot, az Accorde Trezor Forint Részalapot, valamint az Accorde Trezor Euró Részalapot is átsoroltatták, a korábba dinamikus vegyes, illetve rövid kötvény kategóriákból származtatott alapokká.
Az MBH Alapkezelőnél a korábban részvényalapként futó MKB Ingatlanpiaci Részvény Származtatott Befektetési Alap lett származtatott alap, az addig még szabad futamidejű kötvényalapként futó MKB Adaptív Kötvény Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap, az MKB Adaptív Kötvény Dollár Alapba Fektető Alap, és az MKB Adaptív Kötvény Euró Alapba Fektető Alapokból pedig abszolút hozamú alap lett.
A VIG (korábban Aegon) Alapkezelőnél a VIG Bondmaxx Total Return Kötvény Befektetési Alap kategóriáját módosították a korábbi szabad futamidejű kötvényalapról abszolút hozamúvá.
Az Eurizon Alapkezelőnél pedig két, korábban rövid kötvényalapot, az Eurizon Start Tőkevédett Részalapot és az Eurizon Euró Start Tőkevédett Részalapot sorolták át tőkevédett alappá.
Vélhetően lesznek még a fentiekhez hasonló kategóriaváltások a jövőben is, júliusban például az MBH Alapkezelő további négy, korábban vegyes alapját sorolta át egyéb értékpapír kategóriába.
És itt van még a szocho is
Ha nem lenne elég a fenti változás, a befektetési alapoknak a júliustól életbe lépő szochóval is meg kell küzdeniük. Ahogyan arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, nagy hajrát nyomtak le júniusban a befektetési alapok, az utolsó olyan hónapban, amikor még nem vonatkozott a szocho-fizetési kötelezettség az alapokba kötött megtakarításokra.
JÚNIUSBAN A BEFEKTETÉSI ALAPOKBA TÖBB MINT 645 MILLIÁRD FORINTNYI FRISS TŐKE ÁRAMLOTT, SOHA ENNYI ÚJ MEGTAKARÍTÁS NEM ÉRKEZETT MÉG A SZEKTORBA. EBBŐL IS ELSŐSORBAN A KÖTVÉNYALAPOK PROFITÁLTAK, MIVEL IDE A 645 MILLIÁRDBÓL 430 MILLIÁRDNYI FRISS TŐKE ÉRKEZETT.
Innentől kezdve viszont kérdés, hogyan alakul majd a befektetési alapok kereslete, hiszen a szocho miatt még magasabb hozamot kell elérniük ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt az olyan szocho- és kamatadómentes állampapírokkal, mint amilyen az inflációkövető prémium állampapír.
Annak, aki továbbra is szeretne befektetési alapba fektetni, a legjobb választás a TBSZ nyitása, mivel meghatározott idő elteltével az itteni megtakarítások adómentessé válnak.